Hirotada Ototake: Senki sem tkletes, 1998.
Azon nem lehet segteni, ha az emberek els pillanatban meglepdnek, de ez az rzs ksbb elmlhat, a tovbbi idegenekdst semmi sem indokolja. Arra, hogy eltntessk szellemi korltainkat a kzelsg rzsnek megtartsa mellett azt gondolom, szksges hagyni a msik embert, hogy nmaga lehessen. Msok elfogadsnak szndka sajt rtkeink ismeretvel kezddik, mellyel lni kell. Az ajndkba kapott let kiteljestsre kell trekednnk. Nekem ahelyett, hogy mindenem meglett volna, szinte mindenem hinyzott. Csaldst kellett volna okoznom szleimnek, hiszen olyan gyerek voltam, aki a legminimlisabb elvrsoknak sem tudott megfelelni. Ez a felttelezs azonban helytelennek bizonyult. Szleim nem trdtek fogyatkossgommal. Segtettek s lttk, hogy minden napjt lvezem az letemnek. Bartaimmal krlvve jvk-megyek s boldog vagyok. Hiszen tudom, "Senki sem tkletes". Vannak egszsges emberek, mgis stt ktsbeessben lik le az letket. Msok pedig annak ellenre, hogy se kezk, se lbuk , flelem nlkl nznek szembe a vilggal. A fogyatkossgnak semmi kze az egszsghez. Knyvemet ajnlom mindenkinek, aki nyitott az emberi rzsek irnt, ajnlom mindenkinek, akit rdekel egy msvilg, ami tulajdonkppen csak klssgekben ms.
Trivium Kiad, 2001. 206 oldal |