Az emberi l�ny �llapot�nak jellemz�it folyamatokban val� elhelyez�ssel tudjuk az �rtelm�nk sz�m�ra legk�zenfekv�bb m�don szeml�ltetni. A sz�beli le�r�shoz �s az �sszef�gg�sek megismer�s�hez sz�ks�ges m�don kell bevezetn�nk a folyamatokon val� pozit�v �s negat�v elmozdul�si ir�nyokat. Mindez �nk�nyes, �m a logikai okfejt�s eredm�nye term�szetesen szabadon felcser�lhet�, s �gy eredm�ny�nk nem f�gg majd a kezdeti v�laszt�st�l. Ugyan�gy meg kell hat�roznunk a vizsg�land� tulajdons�got, mely ez el�z�h�z hasonl� m�don szint�n csup�n "l�tszatra" �nk�nyes v�laszt�s.

A gyakorlati p�ld�ja eme v�laszt�soknak lehet a tudatoss�g meg�l�se, amely folyamat�nak pozit�v ir�nya olyan egy�b jellemz�kkel hozhat� �sszef�gg�sbe, mint boldogs�g, stabilit�s, j�kedv, biztons�g, negat�v jellemz�i lehetnek a bizonytalans�g, f�lelem, rosszkedv, szenved�s; mindenki eld�ntheti, sz�m�ra melyik szimpatikusabb. A kiemelt tulajdons�g folyamat�nak vizsg�lata alapj�n egy�b, h�tk�znapi �let�nkben el�t�n� �llapotokkal, tulajdons�gokkal hozhat� �sszef�gg�sbe, mely egy�b tulajdons�gok v�ltj�k ki �let�nk hat�s-ellenhat�s �ltal m�k�d� akci�it �s reakci�it.

A fent �ltalunk kit�ntetett tudatoss�g folyamat�nak egyik f� megjelen� jellemz�je az ember kollekt�vumhoz val� viszony�t jelen�ti meg. Ennek az �rzelemvil�gban megjelen� sz�nd�k�t szoktuk mindennapi sz�val "valakihez val� tartoz�snak", vagy "k�z�ss�gi �lm�nynek" h�vni. A mindennapi �lettapasztalat bizony�tja azt, hogy a t�rsas�g-mag�ny el�bbi m�don meghat�rozott kett�ss�g fogalmai egy�rtelm�en megfeleltethet� viszonyban �llnak a szint�n m�r eml�tett tulajdons�gokkal, �gy a boldogs�g-boldogtalans�g, a j�kedv-rosszkedv, a biztons�g-f�lelem kapcsolatokkal. Eme kollekt�v �lm�ny akkor is l�tez�, �s t�rsadalom-szervez�si szempontb�l megker�lhetetlen t�nyez�, ha annak ok�t tov�bb m�r nem vizsg�ljuk, hanem l�tez�s�t puszt�n empirikus m�dszerek eredm�nye alapj�n elfogadjuk.

Mint azt m�r eml�tett�k, a tulajdons�gok �s kapcsolt jellemz�ik, �gy a tudatoss�g �s a kollekt�v �lm�ny folyamatokban l�tez� dolgok. A meg�rt�shez c�lszer� a k�t sz�ls�s�ges, idealiz�lt esetet tekinteni: ekkor a teljes tudatoss�g �llapot�ban jutunk el a teljes kollekt�v �lm�nyhez, m�g a teljes tudatlans�g �llapot�ban valamihez, amit m�g nem tudunk, mi, csak azt, hogy a teljes kollektivit�s ellent�te. El�sz�r meg kellene ismern�nk, mi is az a teljes kollektivizmus, a tudatoss�g szemsz�g�b�l n�zve. Nevezz�k egyl�nyeg�nek azt a valakit azzal az adott rendszerrel, vagy l�tez� dologgal, amelynek bels� folyamatait az �tl�tja, az azt el�r� hat�sokat �rz�keli, �s az onnan kij�v� hat�sokat l�trehozza. Amennyiben emberi bels� l�nyeg�nket (jelenleg annak konkr�t meghat�roz�sa n�lk�l) tekintj�k alanynak az el�bbi defin�ci� alkalmaz�sakor, akkor nyilv�nval� p�ldak�nt ad�dik ak�r szem�lyis�g�nk, ak�r b�rmely t�rsas kapcsolatunk. Szem�lyis�g�nkkel �s az ahhoz kapcsolt emberi test�nkkel egyl�nyeg�ek vagyunk a nap legt�bb �r�j�ban, mert �rz�kelj�k mindazt, amit az �rz�kel, eme hat�sokat feldolgozzuk, �s reag�lunk r�juk szint�n annak felhaszn�l�s�val. Ugyanakkor egyl�nyeg�ek vagyunk nagyon sok, �ltalunk kiv�lasztott t�rsas kapcsolatban is, egyl�nyeg�ek vagyunk csal�dunkkal, bar�tainkkal, b�rmely szerett�nkkel, spont�n kialakult k�z�ss�geinkkel, amelyekkel valamilyen k�z�s tulajdons�g �ltal kapcsolatot alak�tunk ki; egyl�nyeg�ek vagyunk, mert foglalkozunk probl�m�j�val, gondolataival, egy�tt �r�l�nk siker�nek, egy�tt szenved�nk szenved�s�vel, �s �ltala adunk ki magunkb�l reakci�kat. Ezek alapj�n teljes kollektivizmuson azt az �llapotot �rtj�k, amelyben �nmagunk minden l�tez�vel egyl�nyeg�, az azt �rt hat�sokat �rz�keli, azokat feldolgozza, �s azokra megfelel� m�don reag�l�sokat k�ld. Ezek alapj�n megfogalmazhatjuk a teljes kollektivizmus ellent�t�t: azt az �llapotot, amelyben �nmagunk semmilyen k�ls� behat�st nem �rz�kel, nincsenek akt�v folyamatai, reag�lni nem k�pes, vagyis teljes m�rt�kben kiszolg�ltatott. Az eredeti gondolatmenetnek megfelel�en el�bbi a teljes tudatoss�g, ut�bbi a teljes tudatlans�g tulajdons�g�hoz kapcsolhat�. A val�s �llapotok, melyek nyilv�nval�an t�rt�l, id�t�l f�gg� �llapotok, e k�t idealiz�lt �llapot k�z�tt helyezkednek el. Mindez kijelenthet� an�lk�l, hogy megvizsg�ln�nk, az idea�llapotok vajon t�nylegesen el�rhet�ek-e (ugyanakkor az esetek definici�ja alapj�n l�that�, hogy ezen �llapot csup�n a teljes kollektivizmusban l�tezhet).

Eredm�nyeink alapj�n azt mondhatjuk, hogy a kollekt�v �lm�ny, �s az ebb�l kiindul� hat�sok �s d�nt�sek halmaza val�j�ban nem m�s, mint �nmagunk mindenkori vil�gmeg�l�se, az abban lej�tsz�d� esem�nyek felfog�sa, azok feldolgoz�sa, �s az azokra adott reakci�k �sszess�ge. Ebben az �rtelemben term�szetesen kollekt�v �lm�ny az ember, mint egy�n saj�t szem�lyis�g�vel val� tal�lkoz�sa is. Nem csod�lkozhatunk teh�t azon, hogy a l�t egyik f� tulajdons�g� eleme a kollekt�vumhoz val� viszony, hisz ez m�r nem adott id�ben �s pillanatban l�tez� "�lm�ny", hanem val�j�ban az inform�ci�-�raml�s �rz�kenys�g�t mutat� jelz�.

Milyen k�vetkeztet�sekre is juthatunk teh�t a fenti gondolatmenetek eredm�nyek�pp? Els�k�nt �sszef�gg�st teremthet�nk a k�l�nb�z� tulajdons�gok k�z�tt. Mint azt az �ltalunk kiv�lasztott alaptulajdons�gb�l �s az eredm�nyekb�l l�thatjuk, a tudatoss�g �s a kollekt�v �rz�kenys�g (vagyis hogy milyen szinten �rz�kelj�k a vil�g esem�nyeit) egyenes ar�nyban f�ggnek �ssze egym�ssal. Az �ber, gondolkod�, tudatos bels� �llapot t�g�tja a kollekt�v �rz�kel�s hat�rait, m�g az �szt�neire hagyott l�ny egyre ink�bb t�volodik att�l, s �gy ez�ltal sz�k�ti hat�rait is. M�sodszor l�ttuk azt, hogy az �nk�nyesen ellent�tes p�lusokra osztott folyamat�br�n a tudatoss�g, s �gy a kollektivizmus mell� kapcsolhat�ak az egy�b pozit�v tulajdons�gok: a boldogs�g, a stabilit�s, stb. is. Olyan rendszernek teh�t, mely az el�bbi m�don kijel�lt pozit�v ir�nyba szeretn� elmozd�tani a t�rsadalom (�s annak minden tagj�nak) tulajdons�gait, akkor min�l sz�lesebb, �s t�bb kollekt�v tud�st �s �lm�nyt kell �tadnia annak. Min�l t�bb hat�st ad a kollekt�vum a feldolgozand� (el�bbiekben pontosan meg nem hat�rozott) emberi l�nynek, min�l ink�bb alkalmass� teszi azt arra, hogy az �t �rt hat�sokat elemezze, �s min�l t�bb lehet�s�get ad neki arra, hogy a hat�sra reag�lhasson, ann�l ink�bb r�szes�ti �t kollekt�v �lm�nyben, vagyis a felt�rt kapcsolatok miatt ann�l ink�bb tudatoss� teszi �t, �s ann�l ink�bb pozit�v ir�nyba mozd�tja el� a k�l�nb�z� tulajdons�gait.

Harmadszor l�that�, hogy nincs kit�ntetett k�z�ss�g, �gy nem az a szem�lyis�gk�nt l�tez� egy�n sem. K�vetkez�sk�pp hib�t k�vet�nk el akkor, ha b�rmely rendszert, �gy ak�r az individuumk�nt l�tez� szem�lyis�get kit�ntetj�k, �s b�rmely esem�nyt csak �s kiz�r�lag az � szemsz�g�b�l vizsg�lunk, valamint az � szemsz�g�b�l n�zve �llap�tunk meg t�nyeket �s k�v�ns�gokat. Term�szetesen ez b�rmely m�s rendszerre is igaz. Ugyanakkor egyr�szt, az emberi �rtelem �ltal megk�v�nt megfoghat�s�g miatt az egy�bk�nt folyamatban l�tez� kollektivizmust diszkr�t szintekre sz�ks�ges osztanunk. Ennek a diszkr�t feloszt�snak lesz eredm�nye emberi �s t�rsadalmi szempontb�l a szem�lyis�g k�l�n�ll�s�nak meg�l�se, a kisebb k�z�ss�gek, az egy�nt k�r�lvev� k�zvetlen csal�d l�trej�tte, valamint a nagyobb csal�d, a k�z�s tulajdons�gok alapj�n szervez�d�tt nemzet megsz�let�se. M�sr�szt, minden l�tez� az el�bbi m�don meghat�rozott folyamat�br�n adott id�pillanatban �s adott helyzetben valamely adott ponton tart�zkodik; cselekedeteit az hat�rozza meg, hogy e folyamatban mely ir�nyba mozdul el. Ennek megfelel�en az adott l�tez�t�l nem v�rhatjuk, hogy r�szese legyen a teljes kollektivizmusnak, �s azt sem, hogy r�szese legyen az eme �llapot antip�rj�nak (amely a fent v�zolt gondolatmenet �rtelm�ben elvileg sem lehets�ges). A meg�llap�tott tulajdons�g-kapcsolatokat felhaszn�lva azt mondhatjuk, hogy a t�rsadalom a l�tez� tudati szintj�nek legink�bb megfelel� kollekt�vumb�l kiindulva kell hogy t�g�tsa annak szintj�t, a k�v�nt ir�nynak megfelel�en. Ennek megfeleltet�sek�nt a fenti hat�s-feldolgoz�s-lehet�s�g r�szletezett m�dszerei felhaszn�l�s�val az individuumk�nt l�tez� egy�nnek t�rsas kapcsolatot, a kett�s individuumk�nt l�tez�nek csal�dot, �s �rdekl�d�snek, szem�lyi tulajdons�gnak megfelel� k�z�ss�get, az adott gondolatk�rben tudati szintet meg�l� l�tez�nek pedig tulajdons�g-egyes�t� k�z�ss�get sz�ks�ges a t�rsadalomnak adnia, mely kollekt�v t�rgyk�nt a nacionalizmus eset�ben �ri el a legf�bb diszkr�t (teh�t nem abszol�t) szintet.

Sz�lnunk kell b�vebben arr�l, hogy az el�bbi m�don l�trehozott nacionalizmusban kiteljesed� kollekt�vum milyen szab�ly szerint rendez�dik. L�ttuk, hogy a k�l�nb�z� tulajdons�gok �sszef�gg�sei miatt a kollektivizmus l�trej�tte a tudat hat�rter�let�nek t�gul�s�val, az �rz�kel�s �s a r�hat�s nagyobbod�s�val j�r egy�tt. Azt mondhatjuk teh�t, hogy az a nemzeti k�z�ss�g (mely alatt a nacionalizmusban kiteljesed� kollekt�vumot �rtj�k), amelyet az el�bbi m�don hoztunk l�tre, az azonos hat�sokra azonos folyamatokat, gondolatokat elind�t�, arra azonos m�don reag�l� kollekt�vumnak tekinthet�. Hasonlatos az individuumhoz: b�r id�ben, t�rben bels� jellemz�i, �rt�kjegyei v�ltoz�ak, m�gis adott pillanatban adott �s egyedi jellemz�kkel b�r, mely jellemz�k hozz�k l�tre l�tez�s�nek ill�zi�j�t, �s �nk�p�t. A nemzet teh�t egy magas kollekt�v szint, mely a k�z�s tulajdons�gok, k�z�s �rz�kel�s �s az arra val� k�z�s reag�l�s alapj�n szervez�dik. Hangs�lyozand�, hogy nem tagok �sszess�ge; hanem �n�ll�an l�tez� kollekt�vum. A fent �br�zolt folyamatok megford�that�s�ga miatt ugyanolyan �rv�ny� az a mondat, hogy a nemzet tagjai (�gy az individuum, az egy�n is) a nemzet r�szekre oszt�s�val j�nnek l�tre, mint az, hogy a nemzetet a tagok �sszess�ge alkotja; s�t, mivel a definic�� �rtelm�ben (ahogy azt m�r fent vizsg�ltuk) a kollektivizmus jelenthet csakis abszol�tumot a folyamatban, csakis az els� mondatr�sznek lehet �rv�nyess�gi joga.

Mit kell teh�t az eredm�nyek ismeret�ben tennie egy olyan t�rsadalomnak, mely az el�bb meghat�rozott m�don a pozit�v ir�nyults�g�t szeretn� el�ir�nyozni a t�rsadalom k�l�nb�z� tulajdons�gainak? A nemzet, mint k�rd�sk�r viszonylat�ban mindenekel�tt hangs�lyoznia sz�ks�ges a nemzet, mint tudatszint �l� l�tez�s�t, az azt �r� hat�sokat el kell juttatnia mindenhez a nemzet eg�sz�n bel�l, fel kell haszn�lnia minden bels� reag�l�st, �s f�k�pp a k�z�s bels� tulajdons�gokat felismernie, megtartania, lehet�leg nemes�tenie (vagyis a folyamaton bel�l a pozit�v ir�nyba tolnia), �s terjesztenie sz�ks�ges a nemzeten bel�l. Fel kell ismernie a nemzet mint �n�ll�, tagokt�l f�ggetlen l�tez�s�t; �ppen ez�rt a nemzetet �sszefog� tulajdons�gok (melyek gyakorlati form�ban megjelenhetnek hitben, vall�sban, kult�r�ban, hagyom�nyban, szem�lyis�gjegyekben, stb.) a nemzet r�szeinek pillanatnyi jellemz�it�l val� f�ggetlen l�tez�s�t, s �gy azokat minden sz�nt�ren megjelen�tenie sz�ks�ges, mintegy k�rnyezetet adva az elt�r� kollekt�v tudatszinttel rendelkez�k sz�m�ra. A nemzeti tudatszint megjelen�si form�ja a t�rsadalomban az a nemzet�llam, mely testet ad az �l� nemzetnek, amely felfogja a hat�sokat, �s �sszegy�jti a reag�l�sokat, �s amely az el�bbi m�don l�trehozza minden �s mindenki sz�m�ra a nemzetet megjelen�t� k�rnyezetet, ill. tudati �llapotot. Ez az adott szempontb�l megfelel� t�rsadalmi berendezked�se annak az �llapotnak, melyben minden kollekt�vum, minden l�tez� a fent meghat�rozott pozit�v ir�nyba mozdul el �rt�kei szempontj�b�l. 

K�bor J�nos