Hossz� id� telt el az�ta, hogy legutolj�ra blogot �rtam. Az embernek n�ha sz�ks�ge van felt�lt�d�sre, amikor minden ki�r�l, amikor t�lcsordul az utols� fellelhet� manna is. Sokszor �reztem �gy, hogy b�r mondhatn�k, de amit mondan�k, t�n �n sem tudn�m magam�v� tenni, s t�n nem is vagyok r� m�lt�, hogy �letemb�l hozott er�forr�sokat nevem alatt megjelentethessek. S ha most �rok, sem magamb�l �rok, csak lejegyzek n�h�ny gondolatot, mely magamb�l �rad, s mely lehet j�, s lehet hamis is.

Bizony, sokszor engem is zavar, hogy nemzettudatunk er�s�t�s�t �gy pr�b�ljuk kiv�vni, hogy t�bb magyart b�ntunk, mint ah�nyat v�d�nk. Osztunk, �t�lkez�nk. S nem bar�ti, igaz �t�lettel, hanem t�mad�ssal. Val�ban, ez a nemzet 15 milli� emberb�l �ll, s m�g t�bb l�nyb�l �s gondolatb�l. Ha �ket bar�tainkk� fogadjuk egyszer, akkor �ssze�r a nemzet bels� lelke, �s eggy� v�lik.

Azonban, nem is az a hiba tal�n, hogy "csak 5 milli� magyart" szeret�nk. Hanem, hogy n�ha egyet sem - magunkat is bele�rtve. Nem besz�lhet�nk arr�l, hogy csak kiv�lasztott p�r milli� magyart szeret�nk, ha m�g saj�t szomsz�dainkat, vagy ak�r bar�tainkat sem vagyunk k�pesek �szint�n szeretni, figyelni r�juk, �rt�keket adni nekik, de legal�bbis �szint�n viselkedni vel�k, �s figyelni arra, hogy ne �rtsunk nekik.

Ez az els� feladat. Amikor k�szek lesz�nk arra, hogy saj�t szeretteinket �poljuk, odafigyelj�nk r�juk, amikor minden lehet�s�get megragadunk majd, hogy �rt�keket adjunk nekik, amikor egyek lesz�nk vel�k: akkor ny�lik meg az ajt� arra, hogy a t�bbi t�rsunkkal is �sszeforrjunk, hogy er�s l�ncot alak�tsunk ki, �s ekkor indulhat a nemzet fel�p�t�se. Addig azonban, �gy t�nik, neh�z m�g az �t: figyelj�nk erre, mert ez a legfontosabb l�pcs�fok!