Bizony sok-sok mindennapi tapasztalattal rendelkez�nk a k�r�l�tt�nk l�v� vil�g l�that� �s ink�bb csak �rz�kelhet� dolgair�l, �s mindezek egyik alapja a benn�nk �l� �rz�sek, az �let egy-egy szegmens�r�l: Istenr�l, �rangyalokr�l, a csillagokban �l� apr� l�nyegkr�l, man�kr�l, a j�s�gr�l, valakir�l, aki szeret minket. Mindezek �rz�sek benn�nk, de nagyon is val�s�gosnak t�nnek. L�teznek, vagy csak a k�pzelet j�t�kai?

Minden, mi benn�nk �l, l�tezik. Meg kell h�t keresn�nk ok�t. �gy v�lem, a tapasztalatokra �s gondolatokra t�maszkodva, hogy minden �l� egyetlen szellemi l�tez� eredend�en. Mindannyian ugyanazok vagyunk, egy valami, egy abszol�t, melyre az �vek sor�n r�raktuk a k�l�nb�z� ruh�kat, ez�ltal vesztve el tisztas�gunkat, �s teremtve meg szem�lyis�g�nket. A hal�l �gy v�lem nem egy�b �talakul�sn�l, amikor is ez az ember, egy n�v, egy identit�s megsz�nik, de bels� tudatunk, a maga �sszes szem�lyis�g�vel tov�bb l�tezik. Ilyesform�n, teh�t nem hiszem, hogy �lesen el lehetne k�l�n�teni egy rossz testet, egy j� l�lekt�l. Az �tmenet folyamatos.

�gy v�lem, fejl�d�s�nk folyamatos, a hal�l �s a sz�let�s nem j�tszik szerepet benne. Hogy hol, milyen form�ban fogunk egy pillanatban l�tezni, tal�n nem lehet most megmondani. Nem felt�tlen�l csak itt �s �gy �lhet�nk; hiszen minden, ami �rz�kel�nk, tudatunk j�t�ka csup�n. Ha �rz�nk valakit, ki szeret minket, egy �rangyalt, vagy egy man�t, � lehet egy �l� valaki, akit mi a magunk szem�lyis�g�vel csup�n �gy k�pez�nk le.

Mindennek l�nyege: ha megtanuljuk �nmagunk �rz�seit tisztelni, felt�rjuk �nmagunkat, val�ban k�pesek lehet�nk arra, hogy a szeretetre ford�tsuk bels� energi�nkat. Ha megismerj�k �nmagunk, r�j�v�nk, mennyire k�t�d�nk t�rsainkhoz, �s akkor val�ban k�szek lesz�nk arra, hogy egy eg�sz nemzetet is ak�r fel�p�ts�nk.