Ha meg akarjuk �rteni eme m�lypszichol�giai folyamat h�tter�t, �s k�vetkeztet�seket akarunk levonni t�rsadalmunk �p�t�s�nek ir�nyvonal�nak vonatkoz�s�ban, el�sz�r is tiszt�znunk kell n�h�ny alapvet� k�rd�st. Vajon mi az, ami v�geredm�nyben meghat�rozza fejl�d�s�nket, d�nt�seinket? Ha sz�fogad� racionalista gondolkod�k�nt kett�osztjuk az eredeti fogalmat k�ls� �s bels� t�nyez�re, akkor term�szetesen eljutunk a k�rnyezet �s az �nval� egym�st kieg�sz�t� fogalm�hoz, mint indokhoz. Ez ut�bbit, az �nval�t a materializmussal kevert racionalista gondolkod�sunk m�r a kezdet kezdet�n a g�nekhez, �s a testi fel�p�t�shez kapcsolja. Vizsg�ljuk meg azonban b�vebben ezt az �sszetev�t, mintegy els� l�p�sk�nt! A term�szettudom�ny a fizikai form�k legkisebb apr�k�veit kutatva eljutott arra a szintre, �s az ebb�l ad�d� k�vetkeztet�sre, hogy az alapvet� �p�t�k�vek val�j�ban nem megfoghat�, „szil�rd” r�szecsk�k, hanem folyamatosan v�ltoz� �rt�ktulajdons�gok �sszef�gg�shalmazai. A fizika sz�m�ra a „k�zzelfoghat� dolgokban hiszek” elv ma m�r �rtelmezhetetlen; sokkal egy�rtelm�bb fogalom ett�l az energia, az impulzus vagy a t�r fogalma, melyek alapvet�en val�j�ban meghat�rozz�k a „k�zzel foghat�” dolgokat. Ilyesform�n a g�n sem m�s, mint l�tszat, t�rjellemz�k, ha �gy tetszik, maga az adott l�tez� szubsztanci�ja csup�n. Az �nval� teh�t nem a g�n, �r�kl�d�s�t, mechanizmus�t nem �rthetj�k meg materialista szeml�let�nkkel. A g�n csup�n egyik megjelen�si form�ja az �nval�nak. Az �nval� teljes bels� l�ny�nk �sszess�ge.

�vezredek folyamatos vit�ja sz�l arr�l, hogy vajon l�tezik-e szabad akarat, vagy minden d�nt�st el�re meghat�roz az eredeti �llapot. Mintegy sz�z �ve – igazolva az ilyen k�vetkeztet�sre jut� vall�sfiloz�fiai gondolatokat – a term�szettudom�ny �ltal empirikus �ton is igazolva vagyon az a t�ny, hogy a vil�gban semelyik folyamat sem determinisztikus. Elvi �s nem gyakorlati kijelent�s: a vil�g egyetlen t�rt�n�s�t sem tudjuk el�re meghat�rozni. Egyetlen dolgot tehet�nk, �s ezt az eredeti �llapotokb�l (l�sd: „g�n” �s k�rnyezet) val�ban meg is tehetj�k: val�sz�n�s�gek alapj�n k�vetkeztethet�nk a t�rt�n�sek, d�nt�sek priorit�s�ra. Indirekt bizony�t�ssal teh�t azt mondhatjuk: b�rmely szervezet, s �gy az ember d�nt�sei m�g�tt mindenk�pp egy d�nt� tudatot, s a d�nt�s �ltal egy identit�st kell felt�telezn�nk. Vil�gos: ezt a tudatot d�nt�s�ben befoly�solja az eredeti �llapot (szem�lyis�g, k�rnyezet), mindamellett hogy ennek nem felt�tlen�l van tudat�ban, �s saj�t d�nt�s�nek �rzi a dolgok alakul�s�t, ugyanakkor k�pes a legink�bb val�sz�n�nek tetsz� kimenetelnek ellentmondani: akkor is, ha ennek es�lye csek�ly. L�tezik teh�t szabad d�nt�s: s �gy megny�lik az �t az embernek, szervezetnek, t�rsadalomnak k�ls� t�nyez�kt�l f�ggetlen megv�ltoztat�s�ra, felemel�s�re.

Szabads�g �s korl�tok: az �let alapvet� c�ljai, melyekb�l minden mozgat�rug� ered. Mi sz�li meg a gy�l�letet, az �nz�st, a m�sok t�mad�si v�gy�t, a „Gonoszt”? A z�rts�g �rz�se, a f�jdalom, a szenved�s, az egyed�ll�t �rz�se �s tudata; vagyis a val�s szabads�g hi�nya. Teljesen szabad csak az lehet, aki k�pes mindenkiben felold�dni; min�l ink�bb elz�rja mag�t�l az eredend� tulajdons�gokat, min�l ink�bb v�rtezi fel mag�t valaki saj�t, kital�lt szem�lyis�gjegyekkel, ann�l kev�sb� lesz szabad. Isten soha nem korl�tozott senkit; � hazav�r mindenkit, ahogy az apa v�rta haza a t�kozl� fi�t. Az ember korl�tozza saj�t mag�t az�ltal, hogy f�ggetlen, „szabad” akar lenni; �s val�j�ban pont emiatt nem lehet szabad. Soha nem volt m�g szabad az az ember, aki mag�nyos volt, aki gy�l�lt mindenkit, aki saj�t k�p�ben gy�ny�rk�d�tt, aki elvesztett mindent; de szabad volt az, aki kedves�re mosolyoghatott, aki bar�tait er�s�tette, aki ad�ssal bizony�thatta szeretet�t, aki tartozott k�z�ss�g�hez, nemzet�hez, �s �rte alkothatott �s k�zdhetett. �vsz�zadok tapasztalata, hogy az ember nem �rhet vissza Istenhez a tagad�s, a b�ntudat, �s a szabads�g fogalm�nak, a „nem szabad” gondolat ki�p�t�s�vel; ezzel ugyanis az emberis�g soha nem �rte el az egys�g �rz�s�nek ki�p�t�s�t, csak f�lelmeket t�pl�lt.

Ahhoz, hogy olyan t�rsadalmat �p�ts�nk, mely a legteljesebben bontakozhat ki az egys�gben, s �gy a szabads�gban, meg kell �rten�nk az eredeti �llapot l�nyeg�t, �s fel�lr�l indulva kell meghat�roznunk a szabads�g �lm�ny�t letev� t�nyez�ket. Sz�munkra, kereszt�ny nemzet sz�m�ra a krisztusi tan�t�s a legf�bb �rt�km�r�; tan�t�sai adj�k sz�munkra a legf�bb tan�t�st az �let �sszef�gg�seir�l; szabads�g �s teljess�g vele �rthet� meg a legteljesebben. Krisztus egyik legf�bb gondolata volt az a b�lcsess�g, hogy a „Gonoszt” val�j�ban a „Gonosz” (vagy b�rmi m�s) elpuszt�t�s�ra, els�pr�s�re hajl� gondolatunk hozza l�tre. Ez�rt azt mondta, ne foglalkozzunk vele, ne is akarjuk csak �t els�preni. Foglalkozzunk magunkkal, �s �nmagunk �p�t�s�vel. Ha m�r �rz�ketlenek vagyunk vele szemben, megsz�nik l�tezni. A megv�lt�s: meghalni (tudatunkban) ebben a hitben, ezzel az elvvel, �s �gy nyerni el az �r�k �letet.

Mi tegy�nk teh�t az�rt, hogy fel�p�ts�nk olyan k�veket, �s olyan k�rnyezetet, amely seg�ts�get ad minden szervnek �s embernek, hogy az egys�gbe visszatal�ljon, s �gy tudata kiteljesedhess�k. A k�vek �p�tik a szem�lyis�get: mely a megv�lt�s fogalma szerint egy pillanat alatt fog megv�ltozni, �s az egy fel� l�pni, ha erre meg�rik az a pillanat. �s k�rnyezetet, mely el� fogja seg�teni – lehet, val�ban lassan, de ann�l biztosabban – ezen megv�lt� pillanat elj�vetel�t. S mert mindenki �sszetartozik, �s van ki szorosabban hagyta meg �sszetartoz�sa �rz�s�t, van ki kev�sb�, �s mert van, ki err�l indult, van, ki arr�l, meg kell tal�lnunk hozz�nk legk�zelebb �ll� egys�g�nket.

A nacionalizmus, mint jelen korunk legfontosabb egys�ge nem �rthet� meg az egys�gre v�gy�s, a kiteljesed�s, a felold�d�s miatt keletkez� szabads�g�rz�s megismer�se n�lk�l. Tartalom n�lk�li, �res „nemzeti �rz�s” �p�t�se pedig el�bb-ut�bb megsemmis�l�shez, hanyatl�shoz vezet. Nacionalizmus hit �s kult�ra n�lk�l: �larc a halott h�s el�tt. Hit tev�kenys�g, �nfel�ldoz�s �s nemzettudat n�lk�l: gyenges�g�nk sz�lte erk�lcstelen hazugs�g. Van t�k�letess�g. J�zus a v�zen j�rt, a v�zb�l bort alkotott, a hal�l sem fogott rajta: semmisem determin�lt, minden lehets�ges, ez az �let alapvet� t�rv�nye. Senki ne pr�b�lja ki azonban ezeket! Val�sz�n�leg nem fog neki siker�lni. (Akinek m�gis, az azonnal �rtes�tsen!! Vissz�k a Szent Koron�t..) Mindennek felt�tele: �nmagunk megismer�se, �s fejleszt�se. Ehhez pedig az egys�g �t�l�se kell. �rt�krend �s �letszeml�let kell, hit �s vall�s k�nt�s�ben; melyet ha sz�ks�ges, �rt�kelj�nk �t, �s teremts�k meg �j filoz�fi�j�t; ahogy J�zus is tette. Nemzettudat kell, mint az egys�g �rz�s�nek legf�bb kiteljes�t�je. Mindez er�ss�, boldogg�, �s szabadd� tesz. S term�szetes m�don vet ki mag�b�l mindent, ami nem odaill�.

K�bor J�nos