Miért nem vagyunk emberek?
Carpathia 2005.12.18. 13:27
Vizsgaidőszakban a legtöbb ember sosem koncentrál a külvilágra. Egész nap bújja a könyveket, gyakorolja a feladatokat. Belső megfelelési kényszer? Szülői elvárás? A szégyentől való félelem? Ki tudja, mi hajtja őket. Sokan át sem gondolják, mit olvasnak, csak megtanulják. Sőt a bemagolják még jobb szó ebben az esetben.
Pedig ha már valamit tanulok, akkor azt gondoljam is végig, értsem meg. Ezen a téren a történelem és a filozófia a legveszélyesebb. Ha nem gondolom végig a dolgokat, könnyen a tanár vagy a könyvíró nézeteit vehetem át. Esetleg valamelyik filozófusét. Nem lesz saját gondolatom, nem lesznek értékeim. Illetve lesznek. Relatív igazság, relatív érték. Majdnem minden relatív lesz. De vajon így van-e ez?
A cinikusok (pl. Diogenész) óta vannak, akik semmibe vesznek Istent, családot, nemzetiséget. Már az ókori görögök is. Már ott, a cinikusoknál jelen volt a deviáns viselkedés, a társadalom többségével való szembefordulás. Azóta pedig csak fokozódott. Elég csak a mai liberálisokat megnézni. Olyan abszolút értékeket vesznek semmibe, mint Isten, Haza, Család. Ellehetetlenítik a történelmi egyházakat – még a zsidó egyházat is -, tagadják a nemzetet, szétverik a családokat a homokosok házasságával és azzal, hogy lehetővé akarják tenni számukra is a gyereknevelést – örökbefogadással. Nincs identitásuk. És ha megkérdezik, minek vallják magukat, mit mondanak? Ők emberek.
Mi az az ember? Egy identitás nélküli élőlény. Élőlény, de nem érző lény. Két eset foroghat fenn. Az egyik, hogy beismerik, hogy emberek, tudatosan vállalják, ezzel leleplezik értéktagadásukat – az értéksemlegességgel szemben. A másik, hogy nem tudják, mit beszélnek, de a saját identitásukat sem tudják megfogalmazni. Maximum annyit mondanak, hogy liberálisok. Nagyszerű. De mégis milyen liberálisok? Magyar, német, belga? Nem, internacionalisták, Tehát mégsincs identitásuk. És ezek a liberálisok azok, akik irányítanak. Nem ismernek értékeket, nem törődnek a többséggel. Egy individualista irányzat. Az egyén a központban, és tojok mindenki másra, ha nem az érdekeimet szolgálja. Na ez az, amiből könnyen lesz anarchia.
A legtöbbekben azonban még él az igény a közösség felé. Sokan mondják, hogy december 5-én nemet mondott a magyar nép a közösségre. Egy fenét mondott nemet. Arra mondott nemet, amivel beijesztették őket. A társadalom lebutított. Hogyan lehet ebből kihúzni? Közösségi programokkal. Még a kommunizmust – amely idegen a mai napig a magyar néptől, hiszen 2% körül van a kommunista párt – is legitimálta. Mert az ember – a biológiai értelemben vett ember – közösségi lény. Vágyik arra, hogy tartozzon valahova. Hívhatjuk ezt leventének, KISZ-nek, akárminek. A legtöbb fiatalt és felnőttet a társaság felé vonzódik. Nem a plázákba. És ez az, amiért a liberális világrendnek nincs sok hátra. Ez az, ami minket a barátaimmal összeköt. Ez az, ami a mai napig ERŐ-t ad. Az ÖSSZETARTÁS a társakkal, a közösséggel. SZERETLEK benneteket, barátaim!
Dúró József
|