De t�rj�nk vissza a f�radts�gra. Sokat gondolkoztam azon, Te vajon mi�rt nem vagy f�radt olyan gyakran. Egy Duna-parti s�t�n jutott eszembe valamelyik este. Valami akkor meg�rintett. Nagyon sz�p a V�r a pesti oldalr�l este. A part-menti s�t�ny meg tele van b�k�vel. Nem csendes. B�k�s. A sz�vem melegs�g t�lt�tte el. Mindenki kikapcsol�dik �s boldog. Azt�n megl�ttalak. �s minden vil�goss� v�lt. �reztem ott a Duna-parton, annyi boldog ember k�z�tt, hogy nem illek oda. �s nem az�rt, mert boldogtalan vagyok. Hisz boldog vagyok. De l�ttalak T�ged a kedveseddel. Ez a titok, gondoltam. Ennyivel vagy pihentebb. Van egy ember, akivel megosztod az �leted, a probl�m�id, az �r�m�d. T�rs a j�ban �s a bajban is. Egy�tt a kett�t�k gondja is k�nnyebb. �s fel tudtok old�dni egym�sban. Kikapcsol�dtok egy�tt. Testv�rem! T�k�letes �leted van! Egy�tt tessz�k, amit a legjobban szeret�nk, egy�tt �llunk helyt az �letben, im�dod a csal�dod. S Neked ott van m�g a szerelem is. Kell-e t�bb?

Szeresd, k�rlek, nagyon szeresd! De m�g enn�l is jobban tiszteld! A kedvesed nem k�teless�g. Soha nem az! Isten aj�nd�ka! Ki kell �rdemelni, de ez nem el�g! Becs�lni is kell! Mert aki nem becs�li, nem �rdemli meg. �s el�bb-ut�bb elvesz�ti. �s akkor �jra f�rad�kony lesz…

D�r� J�zsef