Mire jó az oktatási reform?
Carpathia 2005.07.26. 13:16
A középiskolai tanárok nagy része elfogadhatatlannak tartja az SZDSZ oktatási reformjait és az oktatás szellemiségének erőltetett változtatását. Sokan radikális változásokat akarnak, mert szerintük a gimnáziumoknak a nemzeti és konzervatív értékeket is közvetíteniük kell az ifjúság felé.
- Milyennek tartja a magyar közoktatás helyzetét, szellemiségét?
- Az SZDSZ kétszer is megszerezte az Oktatási Minisztériumot, ez tragédia. Egy 5%-ot alig kapó párt kezében tartja a nemzetstratégia talán legfontosabb ágát, rákényszerítve akaratát az országra. Az oktatási rendszer a totális liberalizáció felé mozdult. Értéket nem tisztel.
- A középiskolai oktatási rendszerről mi a véleménye?
- A legfontosabb probléma a kétszintű érettségi. Előtte volt a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv. Néhány pszichológus nézetein alapszik, akik szerint a gyerekek elé nemigen szabad korlátokat állítani. Nem szabad a diákoktól követelni. A lexikális tudást a háttérbe szorítják. Például történelemből a 2. világháborúból 5, azaz 5 évszámot lehet számon kérni. A reform az ún. PISA-jelentéseken alapszik: humán ismereteket tekintve Magyarország hátul végzett. Ezért egyesek szerint az alapismereteket hosszabb ideig kell tanítani. Az egyetemek viszont továbbra is inkább a lexikális tudásra építenek. Matematikában az alapelv, hogy ne annyira a mechanikus tudást fejlesszük, hanem gondolkodtassuk a gyereket, hogy ő fedezze fel az új ismereteket. Ez egy nagyon jó alapelv lenne. Azonban a tananyag megváltoztatása ellentmond ennek. Például bevették a statisztikát, valószínűségszámítást. Csökkentették azokat az anyagrészeket, amelyek a matematika szépségeit mutatják be, illetve problémamegoldó-képességet fejlesztették. Kikerültek a húrnégyszögek, érintőnégyszögek, és trigonometrikus egyenletekből is csak egyszerűeket lehet feladni. Ezzel az egész koncepcióval a tanárok nagy része nem ért egyet.
- Beszélt az elején a kétszintű érettségiről, hogy nagy probléma. Miért?
- A kétszintű érettségi úgy tragédia, ahogy van. Egy dologban egyet lehet érteni: megpróbálják egységesíteni az érettségit és a felvételit. De ezt a régi rendszer egyszerű megreformálásával el lehetett volna érni úgy, hogy a matematika, fizika, kémia és biológia mellett bevezetik a központi dolgozatot a humán tárgyakból is. A kétszintű érettségivel kapcsolatban az egyik problémát az adja, hogy az egyetemek többsége /kivétel nyelvi szakok/ nem ragaszkodnak az emelt szinthez, középszintű érettségivel is be lehet kerülni. A középszintű érettségit a diák a saját /helyi/ gimnáziumában teszi saját tanárai előtt. A jellege kicsit más, mint a régi érettségié. Ennek következményeként a gyengébb gimnáziumokban könnyebben kapnak jobb jegyet, könnyebben tesznek jobb érettségit, több pontjuk lesz, tehát a magasabb követelményszintű gimnáziumokból jövő diákok esélyei csökkennek. Az Oktatási Minisztérium egyik érve az volt a kétszintű érettségi mellett, hogy a szülőknek nem kell felvételi előkészítőre járatni a gyereket, amivel pénzt takarítanak meg. Nos ezek az előkészítők ugyanúgy megvannak, csak érettségi előkészítőnek hívják őket.
- Mennyire vannak a tanárok, illetve a diákok felkészítve a kétszintű érettségire?
- Nincsenek sem a tanárok, sem a diákok felkészítve. Az Oktatási Minisztérium kapkod. Folyamatosan új és új rendeleteket ad ki. Követhetetlen ez a fajta rendeletdömping. Nem volt elegendő tájékoztatás a diákoknak és a tanároknak sem. A választott tantárgyakból tavaly írt próbaérettségit a mai napig nem kapták vissza az iskolák. Csak a kötelező tárgyak eredményei jöttek vissza. Ugyanaz a történelem dolgozat a két javító tanárnál 8-10 pontos eltérést is mutatott. A rendszer célja viszont az egzakt pontozás lenne.
- Milyen megoldása lehet ennek az SZDSZ által előidézett válságnak az oktatásban?
- A nagy ellenállás miatt nem valószínű, hogy a kétszintű érettségi sok időt megér. A hagyományos érettségit kellett volna átdolgozni. Fontos dolog, hogy sok helyen jó a munkafegyelem, bár a média nem ezt segíti elő. Kiemelt feladat a konzervatív, nemzeti értékek oktatása /tudás, tanulás, a diákok magyaroknak vallják magukat/, és az ezzel ellentétes hatások kivédése. A magyar kultúrát kell közvetíteni, elsősorban a magyar nyelven és irodalmon át. Radikális változásokra van szükség a média és az oktatás területén.
- Milyenek az egyházi iskolák kilátásai?
- Az Oktatási Minisztérium ellehetetleníti gyakorlatilag a működésüket, holott ezek az iskolák közvetítik a legtöbb értéket: magyarság- és kötelességtudat, munka, hit. Ennek az ellehetetlenítésnek a fő oka, hogy ezekből a diákokból valószínű jobboldali szavazók válnak. Az egész oktatási koncepció pedig sajnos a tudásanyag csökkentésére megy ki, hiszen a tudatlan tömeget könnyebb a médián keresztül irányítani.
|