A teljes t�rsadalmi strukt�r�nak nem kell �tesni ezen a dinamikus metamorf�zison, de a rendszer legfontosabb alkot�eleme, a k�z�ss�g gondvisel�je, az ember k�nytelen lesz �t�rt�kelni saj�t hozz��ll�s�t, elveit �s �rt�krendszer�t, hogy a v�ltoz�s val�ban bek�vetkezzen. A szkeptikusok megk�rd�jelezhetik a t�rsadalmi rendszer megv�ltoztathat�s�g�nak lehets�gess�g�t, de vajon nem mi magunk vagyunk azok, akik megteremtj�k k�rnyezet�nket? Az ember maga teremtette saj�t t�rsadalmi dilemm�it, �s ha l�tezik olyan er�, amely a v�ltoz�sokat id�zheti el�, az az ember birtok�ban van.

Az ember �s a t�rsadalom f�gg�s�gi viszonyban van, mivel az ember, mint egy�n �s mint a t�rsadalom r�sze sz�tv�laszthatatlan egys�get k�pez. A m�ltban tettek bizonyos k�s�rleteket a t�rsadalom betegs�geinek �s d�szfunkcionalit�s�nak megsz�ntet�s�re, egy igazs�gosabb �s egyenl�bb t�rsadalom fel�p�t�se �rdek�ben. Szervezetek j�ttek l�tre, amelyek a szoci�lis probl�m�k legy�z�s�nek nemes c�lj�t t�zt�k ki maguk el�. Az elhat�roz�s sz�p volt, a c�lok �rt�kesek voltak, �m ezeket az alapvet�en j� elk�pzel�seket sem siker�lt val�ra v�ltani az emberben megl�v� �nz�s miatt.

Ma az etikai �s mor�lis princ�piumukra sajn�latos m�don r�vet�l az �nz�s �rny�ka – ez k�l�n�sen a politikai kult�ra ter�let�n �rv�nyes. L�tezik a gondolkod�snak egy olyan iskol�ja, amely erre figyelmezteti a moralist�kat, mivel a politik�b�l hi�nyzik az etika �s a mor�l. Ez rossz megk�zel�t�s, mivel az etik�tlan politika nem az emberek, nem a t�rsadalom �rdek�ben cselekszik, a mor�l n�lk�li �let pedig az �llatok szintj�re s�llyeszti az embereket. A politikai koncepci� nem axiomatikusan „piszkos” – manaps�g ezzel a jelz�vel szokt�k illetni a politik�t. A politikai kult�r�nk eszk�zei azok, amiket eltorz�tottak bizonyos ide�lok, amelyek �gy k�v�nt�k el�rni �n�s c�ljaikat. Ma a spiritu�lis �letet �l� emberek hangot adnak aggodalmuknak, mert a politika vegy�lni k�v�n a vall�ssal. A vall�sos emberek att�l tartanak, hogy a politika vesz�lyezteti az etik�t; szerint�k a politika be fogja szennyezni a m�sk�l�nben tiszta vall�st. Ez a gondolatmenet egyszerre �nz� �s ellentmond�sos. Minden vall�s az�rt l�tezik, hogy szolg�lja �s seg�tse az embert. Ha a vall�s k�l�nv�lik a politik�t�l, akkor elvesz�t egy olyan er�teljes eszk�zt, amellyel a t�rsadalom j�l�t��rt dolgozhatna. A vall�s �s a politika hasznos kombin�ci�t k�pezhet, jobb�that az emberek �let�n, de csak akkor, ha az elegy korrekt etikai szab�lyok szerint, minim�lis �nz�ssel m�k�dik.

A politikus vall�soss�g�b�l, a vall�sos ember politiz�l�s�b�l a t�rsadalomnak komoly el�nyei sz�rmazhatnak. Abszurd felt�telez�s, hogy a vall�snak �s a moralit�snak nincs helye a politik�ban, �s a vall�sos emberek, a moralit�s h�vei jobban teszik, ha remetek�nt visszavonulnak, h�tt�rbe h�z�dnak. Akik ezt hangoztatj�k, azok nem l�tj�k j�l az ember �s a t�rsadalom viszony�t, a politika �let�nkben bet�lt�tt szerep�t. Az er�s mor�lis etika �pp�gy l�tfontoss�g� a politikusok, mint a vall�sos emberek sz�m�ra. Bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rhat, ha a hatalmat birtokl� politikusok megfeledkeznek mor�lis alapelveikr�l, meggy�z�d�d�kr�l. Teljesen mindegy, hogy h�v�k vagyunk, vagy hitet tagad�k, istenben vagy a karm�ban hisz�nk, a mor�lis etika az a szab�lyrendszer, amelyet be kell tartanunk. Sz�ks�g�nk van az olyan emberi �rt�kekre, mint az erk�lcs, az egy�tt�rz�s, az al�zat. Ha felismerj�k az ember gyenges�geit, meg�llap�thatjuk, hogy ezekre az �rt�kekre csakis �gy tehet�nk szert, ha megfelel� t�rsadalmi k�rnyezetben elt�k�lt egy�ni er�fesz�t�seket tesz�nk. Ha ez siker�l, el�rhetj�k a v�gs� c�lt, egy sokkal emberibb vil�g megteremt�s�t. Az �nfelismer�st, az al�zatot bel�l kell kifejleszteni. A vall�si �s t�rsadalmi szervezetek funkcion�lis fontoss�ga �ppen az, hogy hirdess�k ezeket az �rt�keket, komoly felel�ss�get v�llaljanak magukra, �s minden megtegyenek a c�lok el�r�se �rdek�ben. El kell felejteni az el��t�leteket, �s a k�l�nb�z� vall�soknak egy�tt kell dolgozniuk – nem csup�n az�rt, hogy az emberben kialakuljanak a felsorolt �rt�kek, hanem az�rt is, hogy l�trej�jj�n a harm�nia �s a meg�rt�s atmoszf�r�ja. A vil�g m�ra �sszezsugorodott, �s figyelembe v�ve a hat�rokat, meg�llap�thatjuk, hogy egyetlen nemzet sem �lhet elszigetelten. A saj�t �rdek�nk az, hogy l�trehozzuk a szeretet, az igazs�g, az egyenl�s�g vil�g�t, mert a moralit�son alapul� egyetemes felel�ss�gtudat n�lk�l a puszta l�t�nk ker�l komoly vesz�lybe.

Az ilyen vil�g megteremt�s�hez sz�ks�ges k�pess�geket m�r a gyermekekben fejleszteni kell. Ez olyan alap, amely n�lk�l nem v�rhatjuk el a nemzed�k�nkt�l, vagy az �j gener�ci�t�l, hogy v�grehajtsa a v�ltoz�sokat. Ha van rem�ny, az a j�v� nemzed�k�ben l�tezik, de ha a jelenben nem hajtunk v�gre bizonyos vil�gm�ret� v�ltoz�sokat, nem alak�tjuk �t a megl�v� oktat�si rendszert, hi�ba v�runk b�rmit.

A mor�lis etik�ra alapul� politikai kult�ra l�trej�tte �rdek�ben le kell zajlania egy dinamikus forradalomnak. Ezt a forradalmat az er�sebb nemzetek t�mogathatj�k, mert a kisebb, gyeng�bb orsz�gok hi�ba is tenn�nek er�fesz�t�seket. Ha az er�sebb nemzetek maguk�v� teszik a mor�lis alapelveken alapul� politik�t, ha �szint�n foglalkozni k�v�nnak az emberis�g j�l�t�vel, lassan kirajzol�dik egy �j �sv�ny, megteremt�dik az �r rem�ny. Egy ilyen forradalom hat�sosabb lesz, mint b�rmilyen m�s t�rekv�s, amelynek c�lja az igazs�g �s az egyenl�s�g megteremt�se a vil�gban.

Nagyon fontosnak tartom a mor�lis etik�t, �s arra k�rem a humanist�kat, �s azokat, akik osztj�k aggodalmaimat �s v�lem�nyemet, vegyenek r�szt abban, hogy t�rsadalmunkat �s vil�gunkat egy�tt�rz�bb, igazs�gosabb, az egyenl�s�get jobban felismer� helly� v�ltoztassuk.

Tenzin Gyaco

(a XIV. Dalai L�ma, a negyven �ve kommunista megsz�ll�s alatt l�v� 3 milli�s tibeti n�p sz�m�zet�sben �l� vezet�je)