Mit mond ma a Gonosz? Ugyanezt. A Gonosz nem v�ltozott. A Gonosz ma is azt mondja, nem lehet az embert szabads�g�ban korl�tozni. Isten sem teheti meg, az �llam sem teheti meg, senkinek �s semminek a t�rv�nyei nem tehetik meg. Az ember pedig… Az ember pedig marad gyenge �s b�n�s. Vagy tal�n m�gsem. Az ember jellem�n egy pillanat alatt nem v�ltoztathatunk, az ember „d�nt�seit” egy pillanat alatt nem befoly�solhatjuk. Az �gynevezett d�nt�s nem d�nt�s. Az �gynevezett d�nt�s az �s�k �s a k�rnyezet, az addig �let k�vetkezm�nye. M�sk�pp nem d�nthetne az ember. Mi kell, hogy „d�nt�se” j� d�nt�s legyen? K�t dolgot tehet�nk: v�ltoztatunk a g�njein vagy a k�rnyezet�n. A g�neken nem v�ltoztathatunk – szembe menn�nk a term�szet �s Isten t�rv�nyeivel. A k�rnyezet az, amin tudunk v�ltoztatni. Az esetlen �s gyenge ember sz�m�ra – amely k�pes lenne sokkal t�bbre – lehet jobb utat kijel�lni. Hossz� id� alatt, kem�ny, sz�v�s, k�vetkezetes munk�val, de lehet jobb utat adni el�.

A Gonosz biol�giai sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re nevelte az embert. De ez is hossz� id� volt. Az emberek nagy t�megben k�nnyebben befoly�solhat�k. De az ember k�pes arra, hogy t�rsadalomban, t�rv�nyek szerint �ljen, alkosson. Amely t�rv�nyek lehet, hogy korl�tozz�k egy�ni szabads�g�t, de k�zvetve saj�t mag�nak is j�t tesz ezzel, hiszen m�sok k�z�tt kell �lnie. T�rsas�gi l�nyk�nt, ahogyan Isten vagy az evol�ci� – kinek melyik – l�trehozta. De ehhez olyan k�rnyezetet kell teremten�nk, amilyenben az emberek egym�ssal is t�r�dnek. Ez�ltal n�h�ny gener�ci� (ak�r egy-kett�) alatt kialakulhat egy jobb t�rsadalom. A t�rsadalom nem tehet� j�v�, de jobb� igen.

Ahhoz azonban, hogy jobb� tegy�k a t�rsadalmat, el kell s�p�rn�nk a Gonoszt. Mert a Gonosz a teremt�s �ta k�zt�nk �l. Puszt�t, rombol. Hitet (l�m, hov� jutott a kereszty�ns�g), �rz�st (l�m, a saj�t fajt�nkat is megtagadjuk). A Gonosz a t�rsadalom k�t legnagyobb �sszetart� erej�t t�madja: a kereszty�ns�get �s a nacionalizmust. A kereszty�ns�get, mely koherens eszmerendszert fogalmazott meg a vil�g dolgaira, mely k�tezer �ve tartja mag�t, melyet meg�rt az egyszer� ember, �s elfilozof�l rajta az elit. Mindkett� sz�m�ra koherens magyar�zat. De korl�tozza az egy�ni szabads�got a k�z�ss�g�rt, a t�rsadalom�rt, teh�t a Gonosznak ellens�ge. A Gonosz rombolja a nacionalizmust – l�ssuk be, el�g j�l megy neki. A XIX. sz�zad folyam�n kialakult n�gy nagy ideol�gia. A szocializmus, mely l�ttuk, hov� vezet az emberi gyarl�s�g miatt. A konzervativizmus, mely �nmag�ban nem tudott megfelel� v�laszokat adni, ez�rt gyakorlatilag kereszty�n ideol�gi�v� v�lt. A nacionalizmus, mely a t�rsadalom egyik legfontosabb �sszetart� ereje lett. �s v�g�l a liberalizmus, amely semmi �jat nem hozott. Illetve tal�n egyet m�gis: a Gonosz �jj��led�s�t.

Az �jj��ledt Gonosz pedig h�d�t. Terjeszkedik. A t�rsadalom gyilkosa. A J�v� gyilkosa. �s k�zt�nk �l. H�veket szerez. A k�rnyezettel m�dos�tja d�nt�seink el�zm�nyeit. De m�r dolgozik azon, hogy a g�nekkel is megtehesse ezt. Gyorsabban terjedjen. Mint az AIDS, �gy gyeng�tse le a t�rsadalmat. Ne legyen ellen�ll� k�pess�g. J�l kital�lt dolog ez, nemde? Csakhogy t�rt�nt valami, amire nem sz�m�tott a Gonosz: a nacionalizmus r�v�n ellenszer ker�lt a hal�los k�rral szemben a t�rsadalom kez�be.

D�r� J�zsef