A Jobbik Magyarorszgrt Mozgalom rvid trtnete
1999 decemberben nhny fiatal az Etvs Lornd Tudomnyegyetem Blcsszettudomnyi Karn letre hvta a Jobboldali Ifjsgi Kzssget (JOBBIK). Elnke Kovcs Dvid, Az ELTE-BTK HK-elnke, MIP-tag lett.
2002-re sok helyen kiplt a JOBBIK, mely a kezdetektl ssznemzeti (prtkzi) szervezet volt. Voltak MDF-es (IDF), Fideszes, MIP-es tagjai egyarnt. 2001 vgn, miutn Kovcs Dvid a MIP kpvisel-jelltje lett, lemondott elnki tisztsgrl, melyet azta Nagy Ervin tlt be. 2002-ben a vlasztsok eltt ki lett tiltva a kzssg a felsoktatsi intzmnyekbl kt kivtellel: a Kroli Gspr Reformtus Egyetem s az Apor Vilmos Katolikus Fiskola ezt nem tette meg.
Ugyanebben az vben - egyelre mozgalmi jelleggel - megalakult a Jobbik Magyarorszgrt Mozgalom. 2002-03-ban a MIP prtvezetse sorra zrta ki a vlasztsi veresg (ti. a MIP nem jutott a trvnyhozsba) utn a prtot megreformlni kvn szemlyeket. ppen ezrt a nemzeti radikalizmus kpviseletre 2003. oktber 24-n prtt alakult a Jobbik.
A 2004-es esztendben tntetsek, feljelentsek (pl. a Tilos Rdi keresztny kirts kijelentsre is az egyetlen rvnyes feljelentst a Jobbik jutatta el az ORTT-hez) s egy idkzi vlaszts (Franka Tibor 3,92%) jeleztk, j ton halad a prt. Tagltszma az v szn megduplzdott, tavaszra pedig mr ezer f krl mozgott. Kzben az els szletsnapon programad nagygylst tartott a Jobbik, melynek elnke a kezdetektl Kovcs Dvid.
2005 szn vlasztsi szvetsgre lpett a Magyar Igazsg s let prtjval. Ennek keretein bell ltrejtt egy j prt MIP-Jobbik a Harmadik t nven. Ez indult a 2006-os vlasztsokon. Trselnki rendszerben mkdik, vezeti Csurka Istvn s Kovcs Dvid. Az sszefogs oka egyszer: a nemzeti egysg megteremtse. Mindkt prt EU-szkeptikus, nemzeti ntudatban gondolkodik, s kvetkezetesen antiliberlis, rtkhv, rendprti.
A Jobbik Magyarorszgrt Mozgalom clja a trvnyhozsba kerlve egy fggetlen llam megteremtse, mely egy mindenki szmra lhet orszgot foglal magban, s amelyet egy bszke nemzet alkot meg s hoz ltre. |