Saját világ
Carpathia 2006.11.09. 10:15
Nem sokat tudok ugyan az emberi létről, annak okáról, értelméről, mikéntjéről. Bár az értelmét valószínűleg már sikerült felfognom, ennek ellenére van, hogy nem annak megfelelően cselekszem. Gondolkodtam azon, biztos rossz-e, ha saját életem építésével törődöm, nem foglalkozva azzal, hogy másoknak ezzel segítek-e vagy sem (ami nem ugyanaz, mint másoknak keresztbe tenni).
A válasz inkább igen, mint nem. Inkább rossz, sőt ha jobban belegondolunk, ez lehetetlen. Függünk egymástól. Saját világot építhetünk, de nem függetlenül másoktól. És ez így szép, jó, így kerek a világ. Így oldódik fel az egyén a társadalomban. Ugyanakkor a saját világot kinek építjük? Van, aki erre azt mondaná, magunknak. Szerintem nem. A világot is azért építjük, hogy egy napon az a világ másé legyen. Akár a világ közepén, akár a peremén, másnak, másoknak építi minden ember. Kedvesének, barátainak, leendő gyerekeinek. Egy "hely". Olyan, mint a Mennyország (ami ugye egy állapot és nem hely). Arra a "hely"-re, abba az állapotba akárki akármikor visszatérhet hosszú vándorlásai során, melyet az életben tölt. És egyszer végleg hazatérünk. Az útnak ott kell véget érnie. Így kerek, így szép. Tarthat az út akármeddig, ott jó megpihenni.
|