E c�lok el�r�s�hez sz�ks�ges �t meghat�roz�s�hoz t�bb pill�rre kell t�maszkodnunk, ezek k�z�l a k�t legfontosabb, melyek az �n. jobboldali gondolkod�sm�dot is deffini�lt�k mintegy 200 �vvel ezel�tt, a Krisztusi �rt�krend, �s a nemzetben gondolkod�s. Hangs�lyozni kell, hogy a jobboldali �s baloldali �rt�kek sokat v�ltoztak �s r�szben ki is cser�l�dtek a 200 �v alatt a t�rsadalmi szerkezet megv�ltoz�sa miatt. Ennek oka lehet p�ld�ul, hogy az eredetileg baloldalra jellemz� szoci�lis �rz�kenys�get ink�bb a mai jobboldali p�rtokban lehet felfedezni. �ppen ez�rt a mi gondolkod�sunkat legink�bb az el�bbi k�t pill�rrel lehet le�rni, vagyis a Krisztusi �rt�krenddel �s a nemzetiess�ggel.

A Krisztusi tan�t�s legf�bb ism�rve, hogy a lelki �rt�keket el�t�rbe helyezi az anyagi �rt�kekhez k�pest. Sok-sok p�lda mutatja azt, hogy az anyagi j�l�t csaknem f�ggetlen az emberi boldogs�gt�l, h�zass�gt�r�sek, szomor� gyermeksorsok, idegesked�s, f�lelem, ez jellemzi sokszor az am�gy biztos j�l�tben �l� embereket. Ugyanakkor szeg�nys�gben �l� csal�dok is �lhetnek boldogs�gban, ezt mutathatja minden mosolyuk. Az anyagi �rt�kek az�rt sz�ks�gesek, hogy �ltaluk biztos j�v�t teremthess�nk magunknak, ne az anyagi meg�lhet�s�nk�n kelljen minden pillanatban gondolkodnunk, de enn�l t�bb sz�ks�ges az emberi boldogs�ghoz.

A Krisztusi tan�t�s �s a Krisztusi �let�t azt mutatja, hogy kell� hittel �s al�zattal b�rmilyen teljes�tm�ny el�rhet� abban az esetben, ha c�ljaink tiszt�k, vagyis olyan ir�nyba mutatnak, mely a t�bbi ember sz�m�ra is kedvez� hat�ssal van. Vagyis minden olyan kezdem�nyez�s pozit�v visszacsatol�s� �szt�nz� er�t kap, mely embert�rsaink fejl�d�s�t szolg�lja. Gondoljunk csak arra, hogy ha idegesek vagyunk, akkor az r�ragad k�rnyezet�nkre is, �s eg�sz napi csal�di vagy munkahelyi tev�kenys�g mehet t�nkre, ellenben ha t�reksz�nk minden er�nkkel arra, hogy l�tsz�lagos teljes�t�k�pess�g�nket t�lsz�rnyalva �j �tletekkel, m�g jobb munk�t v�gezz�nk, akkor t�rsaink is �j er�re kapnak, �s mi is �j er�t �s boldogs�got kapunk.

A Krisztusi tan�t�s harmadik legf�bb jellemz�je az egy�n �s t�rsai, mai sz�val a t�rsadalom viszony�r�l sz�l. J�zus azt tan�totta, hogy val�j�ban mindenki egy eg�szet alkot, ez�rt a boldogs�g is akkor �rhet� el, ha ezt figyelembe vessz�k, vagyis minden embert �gy szeret�nk, minden ember jav�t ugyan�gy akarjuk, ahogy saj�t magunkat, ahogy saj�t magunk�t is. Minden any�nak �s ap�nak ugyan�gy f�j gyermek�nek minden k�nnye, mint ha saj�t mag�t �rte volna f�jdalom, �s minden mosoly ugyan�gy ad boldogs�got, s�t m�g jobban, mint ha saj�t maga mosolyogna. Fontos hangs�lyozni, hogy J�zus nem azt mondta, hogy rajtunk k�v�l az eg�sz vil�got egybev�ve szeress�k �gy, mint ha saj�t magunkat szeretn�nk, hanem minden egyes m�sik embert �gy, mint �nmagunkat. Vagyis a t�rsadalom-egy�n viszony ide�lis esetben kor�ntsem egyenl�en megosztott, azonban a gond abban van, hogy maga a t�rsadom sem fedi teljesen a t�k�letes, lelki vil�got. Krisztus tan�t�s�ban ugyanis szerepel az abszol�tum, vagyis az, hogy a k�l�nb�z� tulajdons�goknak van egy abszol�tuma, amihez �ltal�ban viszony�thatjuk magunkat. E n�lk�l, m�g �sszehasonl�t�st sem tudunk tenni �llapot �s �llapot k�z�tt, e n�lk�l pedig rendszert �p�teni felesleges. Ezen abszol�t t�rsadalomban, melyt�l mint mondtuk el�g messze �llunk, az egy�n szabads�ga t�k�letesen megval�sul, �s p�rosul a c�lk�nt kit�z�tt boldogs�ggal. A Krisztusi tan�t�s szerint minden ember vele sz�letett joga az, hogy saj�t maga v�laszthasson �letutat, a boldogs�got azonban csak akkor �rheti el, ha egy az el�z� bekezd�sben meghat�rozott m�don a t�rsai boldogs�g�t el�seg�t� tetteket hajt v�gre. Ebb�l az is k�vetkezik, hogy felesleges olyan t�rsadalom�rt fel�ldoznia mag�t az egy�nnek, mely nem a szellemi fejl�d�s�rt �l, nem ad igaz boldogs�got, csak ut�pi�kat. Ellenben ha olyan t�rsadalom�rt adja tud�s�t �s energi�j�t az egy�n, mely szellemi fejl�d�st produk�l, �nmaga is boldog �s szabad lesz. Olyan t�rsadalmat kell �p�ten�nk, ahol az egy�n �nmaga d�nthet fejl�d�s�nek �tj�r�l, de csakis olyan keretek k�z�tt, ahol a t�rsadalom, s �gy annak minden tagj�nak eredeti c�ljai nem csorbulnak, annak szellemi, erk�lcsi �rt�kei megmaradnak, lehet�s�g szerint fejl�dnek.

Ehhez a k�rd�sk�rh�z tartozik gondolkod�sm�dunk m�sik pill�re, a nemzeti gondolkod�s. Az ember ugyanis korl�tokkal rendelkezik, b�r ahogy ezt az el�bb elmondtuk, ezeket t�g�thatja is. Az ember csup�n mintegy 100-200 t�rsa pontos nev�t �s alakj�t k�pes egyszerre fejben tartani. Ahhoz, hogy az el�bb elmondottak szerint minden t�rsunkkal szemben ugyan�gy viselkedhess�nk, mint saj�t magunkkal, el�sz�r k�zvetlen k�rnyezet�nkben kell fel�p�teni olyan egys�geket, melyekben ezt a szeretetet gyakorolhatjuk. Egyszerre �gy szeretni az eg�sz vil�g �sszes ember�t, mint �nmagunkat, �s mindenkir�l �gy gondoskodni, mint saj�t magunkr�l, az ember korl�tai miatt lehetetlens�g. Az el�bb l�trehozott kis k�z�ss�gekb�l kell �jabb, nagyobb k�z�ss�get alkotnunk, �s �gy tov�bb.. A t�rsadalom ilyen r�tegz�d�s�nek nagy pill�rei, a csal�d, a nemzet, �s a teljes vil�g lelk�nek felfoghat� Isten. Nem gondoskodhatunk a vil�g egy adott ember�r�l �gy, mint �nmagunkr�l, ha saj�t, re�nk b�zott nemzet�nkr�l nem tudunk gondoskodni, s arr�l sem, ha saj�t, re�nk b�zott csal�dunkr�l nem tudunk gondoskodni, s arr�l sem, ha saj�t �nmagunkkal nem vagyunk teljesen tiszt�ban. A politika gyakorlatilag ezen egys�gek k�z�l a nemzet �gyeivel, annak szervez�s�vel foglalkozik. Ahogy minden m�s egys�get, �gy kell a nemzetet is felfogni; �n�ll� m�k�d�sre alkalmass� tenni, saj�t bels� vil�g�t megteremteni, �s a szil�rd bels� ut�n kapcsolatait meghat�rozni a t�bbi nemzettel. Ki kell emelni, hogy ez a pill�r a nemzet, �s nem az �llam, vagy nem az orsz�g. A r�tegz�d�s meghat�roz�s�b�l k�vetkezik, hogy az egyes pill�rek szellemi vonatkoz�sban pill�rek; vagyis a nemzetet a k�z�s szellemis�g, a kult�ra fogja �ssze, nem pedig a k�z�s t�rv�nyek. A k�z�s t�rv�nyeket a k�z�s szellemis�g miatt kell meg�rni, nem pedig ford�tva.

Eddig �ltal�noss�gban sz�ltunk a nemzetiess�g fogalm�r�l. Van azonban n�h�ny olyan sz�ks�ges gondolat is, mely az adott speci�lis nemzetet illeti meg, jelen esetben benn�nket, a Magyar Nemzetet. Minden nemzetnek meg kell tal�lnia azokat az egyedileg r� jellemz� c�lokat �s tulajdons�gokat, melyek�rt �s melyek er�s�t�s��rt l�t�t szentelnie kell. A Magyar Nemzet hagyom�nyai szerint egy olyan nemzet, melynek feladata �seink hite szerint a J�isten, �s a Nagyboldogasszony, vagyis a l�lek, a szeretet Anyaisten�nek szolg�lata. Ez�rt a Magyar Nemzet tagjainak vele sz�letett lehet�s�ge, �s k�teless�ge, hogy a lelki javakban meger�s�dj�n az�rt, hogy ezeket az �rt�keket m�s nemzetek fejl�d�s�re ford�tsa. Ennek gyakorlat�t j�l mutatja t�rt�nelm�nk; Honfoglal�s kori h�res tan�t�ink, gy�gy�t�ink, vez�reink, Nemzet�nk vezet� szerepe, Eur�p�t a k�ls� h�d�t�sokt�l v�d� szerep�nk, jogrendszert teremt� vezet�ink, �s h�res tud�saink is ezt p�ld�zz�k. Jelenleg Haz�nkban �jra az els� l�p�sn�l j�runk; meg kell tal�lnunk lelki �rt�keinket, meg kell er�s�dn�nk lelkileg, az�rt, hogy szolg�latunkat megfelel�en el tudjuk l�tni. Ehhez hagyom�nyaink �s �nmagunk ismerete �s terjeszt�se sz�ks�ges a legjobban.

T�rsadalmi berendezked�s�nk akkor a legt�k�letesebb, ha minden ember, csal�d olyan �letet teremthet mag�nak, amelyet szolg�latai alapj�n meg�rdemel. Sajnos az ut�bbi j�n�h�ny �vsz�zadban a t�rsadalmi r�tegz�d�s, k�l�nb�z� okokn�l fogva felborult. Sok �vsz�zadon �t az �nmag�t jobboldalinak tart� rendszerek halmaza val�j�ban nem is k�vette ezt az �rt�kelvet, hiszen sokan csup�n sz�rmaz�suk alapj�n jutottak el�ny�s helyzetbe, holott csal�djaik szellemis�g�t m�r nem is �r�k�lt�k, nem is vitt�k tov�bb. Ma, Magyarorsz�gon speci�lis helyzetben van a t�rsadalmi r�tegz�d�s. A fent eml�tett term�szetes r�tegz�d�s nem val�sul meg, ak�r anyagi, ak�r szellemi �rtelemben. Egy adott k�sz�b�rt�k alatti havi j�vedelem eset�ben lehet csup�n term�szetes szelekci�r�l besz�lni, a felett az anyagi h�tteret az �r�kl�d�s, egy adott t�ke�sszeg felhalmoz�sa teremtette meg. A legszeg�nyebb t�rsadalmi r�tegeknek ugyanakkor es�lye sincs arra, hogy saj�t k�pz�s�nek lehet�s�g�t megteremtse. E probl�m�k kik�sz�b�l�s�re kell megbontani a fent eml�tett t�k�letes rendszert, �s kell t�ke�tvon�st tenni a az eml�tett k�sz�b�rt�k feletti egy�nekt�l kiindulva az az alatti r�tegek fel�, valamint kiemelten azon szem�lyek fel�, akiket szeg�nys�g�k akad�lyoz meg a fejl�d�sben. Es�lyegyenl�s�get kell teremteni az nemzet egy�nei k�z�tt.

A fentiekben felv�zolt gondolkod�sm�dunk �letk�pess�g�t �s vezet� szerep�t igazolja az emberi t�rt�nelem; minden olyan k�z�ss�g el�bb-ut�bb v�ls�gba ker�lt, ahol az ember val�di �rt�keinek l�tez�s�t k�ts�gbe vont�k, �s minden olyan nemzet gyarapod�snak indult, ahol az emberi �rt�keknek megfelel�, fenti gondolatmenet�nkh�z hasonl� elm�letet dolgoztak ki, ahol viszonyultak az �let �si t�rv�nyeihez. A Magyar Nemzet is vir�gzott eg�szen addig, m�g vezet�i egy�ltal�n eml�keztek ezen t�rv�nyekre, �s a nemzet c�ljaira. Nemzet�nk l�t�nek �s boldogs�g�nak kulcsa is abban van, hogy odafigyel�nk-e egy�ltal�n boldogs�gunk val�di t�nyez�ire, hogy felismerj�k-e, minden rajtunk m�lik, hogy k�pesek vagyunk-e tenni egym�s�rt, �s e tett �s e felismer�s miatt �jra hit�nk �s b�szkes�g�nk lesz-e �nmagunkban, egym�sban. Hogy felismerj�k-e, hogy se embert�rsaink arc�t, sem a Nap f�ny�t nem tal�lhatjuk meg az �t por�ban, csak akkor, ha fej�nket felemelj�k, �s tessz�k azt, ami a dolgunk, �s alkotunk, minden csak rajtunk m�lik.

K�bor J�nos