A liber�lis gondolat k�zponti eleme, hogy nem tehet�nk k�l�nbs�get jellemz�k �s tulajdons�gok k�z�tt. Vallja, hogy minden �t�let csak egy�ni, szubjekt�v szempontok alapj�n j�n l�tre, �s �gy nem l�teznek egyetemes �rt�kek. Ez a szeml�let l�that�an szembe megy teh�t minden emberi erk�lcsi tapasztalatnak felt�telezett alapvet� t�zissel. M�s szavakkal: tagadja b�rmifajta val�s lelkiismeret l�t�t, �s azt puszt�n a k�nyszer� emberi erk�lcsi dogm�k hat�s�nak tartja. Mindez jogos logikai kiindul�pont lehetne egy olyan vil�gban, amelyben nincsenek �sszef�gg�sek, �s nincsenek kapcsolatok az egyes, a liberalizmus �ltal a szubjekt�v �rz�kel�s alany�nak tartott egy�nek k�z�tt. Mindez egy�bk�nt a m�sik alapt�tele ennek a vil�gelvnek: azt �ll�tja, nincsenek nagyobb kapcsolatok, csup�n egy�nek halmaza a vil�g.

Egy antiliber�lis, �rt�kelv� vil�gk�p azonban sz�ks�gk�ppen abb�l indul ki, hogy igenis kapcsolatok halmaza t�rhat� fel az egyes "egy�nek" k�z�tt; s �gy, mint megl�thatjuk, k�z�s �rt�kek tal�lhat�ak k�z�tt�k. M�r azt is bajos lenne megmagyar�zni, hogy a liberalizmus �ltal axi�mak�nt felhaszn�lt egy�n ki vagy mi is val�j�ban. Az antiliber�lis gondolkod�s egyszer� v�laszt ad a k�rd�sre: nem hat�rozhat� meg az egy�n pontos le�r�sa, mert a val�s�gban nincsenek f�ggetlen l�tez� dolgok, a t�bbit�l f�ggetlen�l l�tez� egy�nek. A vil�gban minden l�tez� bonyolult kapcsolatban van egym�ssal, �s az ember, mint az eg�sz egy r�sze, �ppen ezen kapcsolatok �ltal v�ltozik folyamatosan, �s alak�tja ki saj�t bels� szem�lyis�g�t. Ez teremt lehet�s�get arra az �rt�kelv� gondolkod�nak, hogy azt mondhassa, a szubjekt�v �rt�k�t�leteket is az eredend� �rt�kismeretek hozz�k l�tre. Abban a vil�gban pedig, ahol van kapcsolat az �rt�keket meghat�roz�k k�z�tt, s �gy vannak �sszef�gg�sek a vil�g k�l�nb�z� jellemz�i k�z�tt, tudunk olyan abszol�t �rt�krangsort alkotni, mely egy adott c�lhoz tartozik.

Van, �s egyre ink�bb van �rtelme j�r�l, sz�pr�l, igazs�gr�l, tisztess�gr�l, becs�letr�l besz�lni m�g eme "liber�lis korban" is; mert van �rtelm�k ezen szavaknak, �s h�tter�kben egy k�z�s c�l fel� vezet� �t jellemz�i jelennek meg. Nem m�st n�z�nk mindannyian, hanem ugyanazt, m�s helyr�l. Sz�ks�ges, hogy az �rt�kek tisztess�ge �s becs�lete, �s ezek az �rt�kek �let�nk minden sz�nter�ben jelen legyenek, �s ezek hat�rozz�k meg �let�nket. Sz�ks�ges, hogy szembe menve a kor divatj�val keress�k az �rt�kes tulajdons�gokat. Akkor, ha �ntudatosabban, teh�t szabadabban, boldogabban akarjuk l�t�nket folytatni; a f�lelmekkel teli szenved�s �tja helyett.

K�bor J�nos