Nocsak. N�zem a cikk �r�j�t, Tell�r Gyula szociol�gus, k�pvisel�. Term�szetesen fideszes k�pvisel�. Nem is ez az �rdekes, meg nem is az, hogy most �jra tagja lett orsz�gos list�r�l a t�rv�nyhoz�snak. M�g csak az sem, hogy 1990-94 k�z�tt a szabad madarak 94 f�s frakci�j�ban �ld�g�lt. Hanem maga a cikk. Nem mondhat� �ppen r�vid sz�sszenetnek, de ann�l tanuls�gosabb.

J� megl�t�snak t�nik, hogy ma a magyar emberek t�bbs�ge alacsonynak mondhat� �letsz�nvonalon �l. Ennek k�vetkezm�nyek�nt szinte valamennyi t�rsadalmi csoport folyamatosan t�madja a korm�nyt, „az ellenz�k pedig – nemritk�n a t�nyleges helyzett�l �s a k�vetel�sek jogoss�g�t�l f�ggetlen�l – korm�nybuktat�si �s hatalomszerz�si c�llal maga is a k�vetel�z� csoportok m�g� �ll, s a korm�ny ellen hangolja, illetve v�laszt�s �g�retekkel a maga oldal�ra vonja �ket.” T�ny. �gy megy ez, azt�n �ltal�ban siker�l. A 14. havi nyugd�j nem j�tt be, ez az els� ellenp�lda arra a t�zisre n�zve, hogy Magyarorsz�gon mindig az ellenz�k nyer. „A v�laszt�k pedig – a be nem teljes�tett �g�retekre eml�kezve – egyre ki�br�ndultabbak. (…) �gy �rzik, elitjeik cserbenhagyj�k �ket.” Ez �gy is van, b�r ennek jelei egyel�re m�g csak kism�rt�kben mutatkoznak. Ugyanakkor t�nyleg megfigyelhet�, hogy a v�laszt�sok �ta egyre kev�sb� b�znak m�r az emberek Orb�n Viktorban �s a korm�ny megbuktat�s�ban. Ugyanakkor m�g mindig vannak a Fideszhez k�zel �ll� v�lem�nyform�l�k, akik szerint a korm�ny nem marad a hely�n �v v�g�ig. Ebben hinni nem kis �n�m�t�s. Visszat�rve a publicisztik�ra, Tell�r szerint s�r�l a demokr�cia alapviszonya. �s ez mind a n�gy (ha a KDNP-t �n�ll�nak tekintj�k, akkor �t) p�rtra igaz. Tell�r azonban enn�l is tov�bb megy. Szerinte ugyanis a mindenkori korm�nyok k�lf�ld fel� is legitim�ci�t keresnek p�ld�ul NATO-v�llal�sokkal, b�kefenntart�kkal, tasz�ri rep�l�t�rrel. Ez megl�t�som szerint akkor felesleges, amikor a deficit a GDP 10%-a (az EU �ltal el��rt 3 helyett).  K�ls� er�k �s �rdekek t�rnyer�s�nek tudja be Tell�r ezeket a „gesztus”-okat, s meg is nevezi ezeket az er�ket: USA, Izrael, EU. Ez a rengeteg v�llal�s Tell�r szerint „lehetetlenn� teszi a nemzeti teljes�tm�ny racion�lis felhaszn�l�s�t �s a mindenkori korm�nyprogramok megval�s�t�s�t, �s bent is, kint is jelent�s mennyis�g� nemzeti j�vedelem elfecs�rl�s�hez vezet”. T�telesen felsorol j�p�r t�rsadalmi probl�m�t a legs�lyosabbak k�z�l: t�rsadalom zsugorod�s�nak �s boml�s�nak meg�ll�t�sa, nemzet koh�zi�j�nak, az �j nemzed�kek magyars�gtudat�nak kialak�t�sa �s meger�s�t�se, stb. J�p�r l�nyeges �s fontos t�m�t eml�t, melyekre most nem t�rn�k ki.

Kit�rn�k viszont egy �jabb fontos gondolatra, melyet eddig fideszes k�pvisel� toll�b�l aligha olvashattunk: „a rendszerv�lt�s rendszer�ben megindult m�k�d�s szembefordul a demokr�cia c�lj�val, a legjobb korm�nyzati alternat�va kiv�laszt�s�val �s v�grehajt�s�val, a politika felt�tlen�l magyar �rdek� m�k�dtet�s�vel.” Ugye az olvas� is �rzi, micsoda sz�ls�s�ges gondolat ez! J�nnek tov�bb a gondok, �gy mint m�diamonop�lium, n�gyp�rti parlamentb�l kett�-, s�t egyp�rti…”A magyar t�rsadalom egyes sz�les csoportjainak rossz mor�lis �s ment�lis �llapot�hoz a kereskedelmi telev�zi�k m�sorai nagym�rt�kben hozz�j�rulnak.” (ez ellen tesz a Jobbik legt�bbsz�r…). M�g egy id�zettel terhelem a Tisztelt Olvas�t, ut�na �g�rem, csak saj�t gondolatok j�nnek. „Az egyetlen liber�lis-neoliber�lis politika min�l jobb megval�s�t�s�ban k�t riv�lis elit verseng egym�ssal. Mag�t az egyp�rti politik�t azonban a h�tt�rben �ll� k�ls�-bels� nagybefektet�k csoportja, a szimbolikus Befektet� hat�rozza meg.” Tell�r szerint azonban nem j�tt m�g l�tre a n�gyp�rti egyp�rtrendszer.  Ennek akad�ly�t Orb�n Viktorban l�tja, mint oly sokan m�sok. K�r�lbel�l ez k�l�nb�zteti meg a tiszt�n l�t� fideszest a tiszt�n l�t� m�s jobboldalit�l. B�r k�ts�gtelen, hogy a megmaradt MI�P-t�borban is �l Csurka Istv�n legend�ja, de m�r sokkal kev�sb�, mint a j� fideszesek k�z�tt Orb�n Viktor nemzetment� k�pzete. Nos, c�folatak�nt annak, hogy Orb�n Viktor sem t�k�letes (nem mintha az „Orb�n-szakos szenny�js�g�r�s” k�vet�je lenn�k), megeml�ten�k n�h�ny „apr�bb” t�nyt. Ilyen p�ld�ul a h�res tusn�df�rd�i besz�d, amiben ugye Orb�n kijelentette, auton�mia n�lk�l nem engedik be az EU-ba az ol�hokat. Azt�n 2005 szeptember�ben, mikor keleti szomsz�daink EU-csatlakoz�s�r�l (felt�tel n�lk�l) kellett gombot nyomni, Orb�n Viktor az IGEN gombot v�lasztotta. Apr�cska �nellentmond�s, de sebaj. Szint�n 2005-�s, �m m�jusi szavaz�s, mely szerint akik valaha magyar �llampolg�rok voltak, azok kapj�k vissza azt. Ami meg az�rt volt fontos, mert akinek apja- anyja magyar, az ugyeb�r… Nos, ezen 127 fideszes k�pvisel� szavazott, 3 igennel, 124 tart�zkodott… M�giscsak �sszen�tt m�r az a n�gy (�s f�l) p�rt?

�sszess�g�ben elmondhat�, Tell�r Gyula szociol�gusk�nt �rta meg eme irom�ny�t, de egyel�re nem tudta feledni fideszes elk�telezetts�g�t – ami pedig jelenleg sz�ks�gesnek mutatkozik ahhoz, hogy a val�s probl�m�kra, melyeket felt�r, val�s megold�st tal�ljunk.

D�r� J�zsef