|
Csapategység
Carpathia 2006.07.11. 16:22
A kuruc.info-nak itt és most bocsátok meg mindent az olasz világbajnoki cím után. Mától a link újra elérhető. Vasárnap este, sörsátor, többszáz ember, hangulat. És döntetlen. Izgalmak, barátokkal kitárgyalni a meccset, szünetben rágyújtani, WC-re menni.
Jönnek a 11-esek. Nem titkolom, világ életemben az olaszoknak szurkoltam. AZt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül. És talán a döntőben az oszág nagyobbik fele is az azzurro csapattal szimpatizált (márcsak Trianon miatt is). Világbajnoki döntő pedig négyévente van. Olaszország pedig csak tizenkét évente jut be. Egyértelmű, együtt kellett nézni és szorítani. Lefújták a meccset. 11-esek. Barthez ballag a kapuba, Pirlo rakja le a labdát a mészpontra. Egymást karoljuk, csak a magyar válogatott esetén izgulnánk jobban. És 1-0. Aztán az újabb olasz 11-esnél ismét vállszorítás. Majd kihagyja Trezeguet. A feszültség talán még nagyobb. 4-3, Grosso teszi le. Belövi. Olaszország világbajnok. Azt hiszem, példaértékű. Voltak csapatok, melyeknek egyénileg jobban képzett játékosai vannak, nagyobb sztárokkal rendekeznek. De ezt a 23 embert a körülmények, a nehézségek eggyé kovácsolták. Csapat, egység. Rosszban, jóban együtt. Talán ezért szeretjük őket annyira? Látok rá esélyt. És ez így szép. Együtt, egymásért. Megéri, nem?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
