Friedrich Nietzsche: Ecce Homo, 1889
Friedrich Nietzsche (1844-1900) filozfus, klt, esszista, klasszika filolgus, a nmet kultra risa szakt a nmet - s egyltaln - a filozfia hagyomnyaival. A modernsg elfutraknt lzad lzad lngelmjvel lerombol minden korbbi rtket, s Zarathustra klti ltomsban egy j, eszmnyi embertpus eljvetelt hirdeti. Halla ta mindmig vilgszerte talnyt s kihvst jelent minden jelents gondolkodnak, filozfusnak, teolgusnak s mvsznek egyarnt. Alakjt s letmvt mtosz lengi krl. Nevvel ltek s visszaltek politikai irnyzatok s politikai demaggok. Vajon miknt ltja nmagt a "minden rtk trtkelje"? Negyvenngy vesen megrja az Ecce homo cm nletrajzi esszt, letnek s munkssgnak pratlan rtk, vgs szmadst. Ebben a kis rsban elssorban nmagt vizsglja s rtkeli: az embert s a gondolkodt, mltatja letmvnek minden fontos llomst s darabjt, tkrt tart nem csupn nmaga, hanem az egsz emberisg el: ecce homo - me, az ember, az emberr vlt istensg, a Megfesztettel dacol Dionszosz, aki ktsgbeesve igyekszik felhvni a figyelmet a vilgot felforgat, rombol-jt tantsok jelentsgre s veszlyeire. Nietzsche a m nyomdai korrektrjnak javtsa kzben 1889. janur els napjaiban slyosan megbetegszik. Tz esztendeig l mg elborult elmvel - kivrja annak az vszzadnak az eljvetelt, amely az istenek kz emeli s porig alzza.
Gncl Kiad, 2003. 145 oldal, 1490 Ft |